Az utcán egy férfi és egy nő futott, maga után húzva egy-egy gyereket.

-Szedd már a lábad, Sarah-kiáltotta idegesen a nő a maga után vonszolt hároméves kislánynak, aki egy szál ingben volt és egy babát szorongatott.

Valahol a távolban felrobbant valami.

-Átkozottak-sziszegte a férfi, és maga elé lökte a gyerekét-Maradj már nyugton, Anthony!

A nő elengedte a kislány kezét, és belegázolt a tóba. Sebesen kioldozta a csónak kötelének csomóját.

A sarkon felbukkant egy csapat fegyveres. A férfi megfogta a gyerekeket, és beszaladt a vízbe.

-Megállni… a tö…

Az egyik fegyveres összeesett. A nő leeresztette a pisztolyát. A csónak ellökődött a parttól. A kislány bömbölt.

-Hallgass már, Sue… jajj, hogy ilyen bőgőmasinát kell nékem feleségül vennem-szitkozódott a kis Tony.

-Még csak három éves-szólt rá a nő.

Puffanás hallatszott. Kathleen körbenézett. Tony megszólalt:

-Apa…

Kathleen előrefordult.

-James…

James tátott szájjal tapintotta ki a golyó helyét. Csodálkozva forgatta a véres kezeit.

-Csak ne most…

-Csak ne most-ismételte Kathleen, bár James nyugodt hangon megállapította a dolgot, Kathreen pedig hisztérikus hangon jajveszékelt.

A fegyveresek elhagyták a partot. Számukra ennyi épp elég volt.

-Már tudom, mit jelent az, karcolás, de nekem épp elég…-közölte James hidegvérrel-Vagy:rám bízhatod a titkodat,hallgatok,mint a sír…

Kathleen könnyei csendesen hulltak. A kicsik tátott szájjal figyeltek.

-Kath… Kath…

James nagy levegőt vett, bár látszott, hogy nehezére esik.

-Nem fogom megérni a nagy eljegyzést-nézett végig James az ijedt szemű kölykökön-Ez igazán bánt.

-Ez nem igaz-bizonygatta Kath.-Csak…

-Vigyázz az én kölykömre is-simogatta meg Anthony fejét James, és keresztet vetett, aztán elterült a csónak padlóján.

Kathleen felsikoltott. James már nem lélegzett. Anthony nem mozdult, kimeredt szemmel, rémülten figyelt. A kis Sue remegett, mint a nyárfalevél.

Kathleen felemelte James élettelen testét, és a tóba lökte.

-Így most mind árván maradtunk…

                                                                  *

Kathleen felriadt. Sue csendesen szendergett Tony ölében kiterülve.

Kathleen felvette a távcsövet.

-Város…

Kathleen felvette az evezőt, és elkezdett csapkodni, mint egy őrült.

Sue felriadt, és megdörzsölte a szemét, mint egy kiscica.

-Cú ées… Cú comjazs…

A part egyre közelebb volt. Tony is felriadt.

-Otthon vagyunk már?

Kathleen kidobta a kötelet egy rönkre.

-Biztonságban. Itt nem találnak ránk.

Kathleen belegázolt a vízbe, és átemelte Suet a partra. Tony kimászott.

A piactéren nyüzsgött a nép. Kathleen közelebb lépett a gyerekekkel, és próbálta kitalálni, melyik városban lehetnek.

Az egyik kofához fordult, aki egy kosár körtén kotlott.

-Elnézést…

-He?-a nő kivette a fűszálat a szájából.

-Melyik város ez?

-Ez itt Luiseville, innen egészen odaáig, a hegyekig…

Kate megnyugodott. Luiseville… itt él a nagyi.

Bólintott.

-Köszönöm

                                                          *

Lassan vezette a gyerekeket a hatalmas ház felé. Egyetlen csomagjuk sem volt.

A ház előtt egy asszony ült a padon és csendesen gombákat mosott egy fekete lavórban, ami az ölében volt.

-Látogatók? A visszaút arra…

Kathleen megállt. Az asszony a fogai közé vette a gombát.

-Hol van az asszonyság?-kérdezte Kathleen.

Az öregasszony felmutatott.

-A padláson?

Az öregasszony lemutatott.

-A pincében?

-Attól tartok valamivel mélyebben-csücsörített az öregasszony.

Kathleen nyelt egyet.

-Meghalt?

-Meg. Gombát?

-És a ház?

-Valami nőcskére hagyta…

-Kathleen?

-Nem, nem, nem Kathleen…

Az asszony összeráncolta a homlokát.

-Valami Susan…Susan Sarah…talán Turner…

Kate megszédült. Egy családban két Susan Sarah… érdekes lenne…

Lenézett a piszkos orrú kislányra.

-És hol lehet érvényesíteni?

Az öregasszony felkapta a fejét.

-Ki akarja tudni?

-Kathleen Turner. Susan Turner anyja.

Az öregasszony úgy nézte, mint egy őrültet, és a zsebébe kotort.

-Ez itt az ügyvédje címe.

Az öregasszony felállt.

-Hová megy?

-Hogyhogy hova? Ebédet főzni…

Az öregasszony becsoszogott a házba és bevágta az ajtót.